Szakítottam a barátnőmmel, és már egy hete napja csak ittam és sajnáltam magamat szaros kis albérletemben. A barátaimat is hanyagoltam. Hülye voltam. Ráadásul egy távkapcsolatért, egy lányért, aki 200 kilométerre lakott. Így a nagyon is kézzelfogható hús-vér nőt lecseréltem egy telefonos hangra, egy távoli álomra. Amikor józam voltam, az új lány tartotta rabságban a képzeletemet. Amikor este rám tört a magány, és inni kezdtem, akkor mindent megbántam. Semmi mást nem akartam, csak visszakapni a régi szép időket! Épp a harmadik sört nyitottam, amikor Barbi csengetett az ajtón. Amikor kinyitottam neki, ő kisírt szemmel, elkent sminkkel lépett be az albérletbe. Nem…